Az ausztriai Récényben (Ritzing) szerepelt nemzetközi kispályás teremtornán az U13-as (2010) korosztályunk. A minden igényt kielégítő, impozáns sportkomplexumban megrendezett műfüves bajnokságon a mieink mellett az „A” csoportba került a sorsolás alapján a Casino Baden, az Spg Avita Therme és a DER CLUB. A másik kvartettet az USC Kirchschlag, a szlovákiai FC Ruzinov Bratislava, az SV Oberwart, és a Waldquelle Juniors csapatai alkották. A nagy számban kilátogató szülőkből verbuválódott szurkolótábor remekül szórakozhatott a küzdelmes, az utolsó pillanatig kiélezett, izgalmas és szép gólokkal tarkított mérkőzéseken. A játékszabályzat alapján a 12 perces játékidő során a pályát körülvevő palánkot teljes egészében „használhatták” a játékosok. Csak akkor végezhettek el bedobást és szögletet kézzel a gyerekek, ha elhagyta a labda a játékteret oldalt vagy a kapuk (5x2m) mögött. Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen esetén aranygól vagy büntetőrúgások döntöttek a tovább jutásról. A számunkra szokatlan, sajátos szabályokhoz a következő játékosok alkotta keret igyekezett minél jobban alkalmazkodni: Németh Áron – Széplaki Sára, Gombos Zalán, Sántha Zalán, Takács Dominik, Rajtosics Hunor, Pencz Milán, Rigó Vince

Csoportmérkőzések:

Spg Avita Therme – Lurkó UFC 4–0

DER CLUB – Lurkó UFC 0–2
Gólszerzők: Pencz, Rajtosics

Lurkó UFC – Casino Baden 1–0
Gólszerző: Takács D.

 

Elődöntő:

Lurkó UFC – USC Kirchschlag 1–0 (aranygóllal)
Gólszerző: Rajtosics

Döntő:

Waldquelle Juniors – Lurkó UFC 2–3 (büntetők után)

Az első mérkőzést nagyjából a feléig uraltuk, annak ellenére, hogy még csak próbáltunk alkalmazkodni a szokatlan körülményekhez és a sajátos játékszabályokhoz. Mi kihagytuk a helyzeteinket az ellenfél pedig kihasználva egy védekezési hibát betalált. Innentől kapkodóvá és pontatlanná vált a játékunk. Igyekeztünk, de többször is hibáztunk hátul és a végére nagy különbségű vereségbe szaladtunk bele. A kezdeti megingást követően a két meccs közti szünetben sikerült rendet tenni a fejekben és egyre inkább belelendültünk a játékba. Ellenfeleink többnyire ívelgettek és a palánk adta lehetőségeket próbálták kihasználni, mi ragaszkodtunk a lapos passzos, kombinatív támadófocihoz. A második mérkőzésen a higgadtabb játéknak, a nagyobb koncentrációnak és a küzdeni tudásnak köszönhetően Pencz Milán egy „okos” góljával az alsó sarokba és Rajtosics Hunor felső sarkos lövésével életben tartottuk a továbbjutást.  A Casino Baden elleni sorsdöntő csoportmeccsen egyetlen gól döntött. Takács Dominik két jól kivitelezett csel után lőtte ki védhetetlenül a hosszúsarkot. Mindkét csapat rengeteg helyzetet dolgozott ki, de vagy a kapusok brillíroztak vagy sikerült önfeláldozóan blokkolni a védőknek a lövéseket. Így a megszerzett 6 ponttal tovább jutottunk az elődöntőbe. A „B” csoport első helyezettje ellen kellett kivívnunk a döntőbe jutást. A „rendes” játékidőben nem sikerült eldönteni a legfontosabb kérdést, így következett az „aranygól”. A szabályzat szerint a hosszabbításban percenként egy játékost kell lehozni a pályáról. Az utolsó percre a kapusunk, Németh Áron és Rajtosics Hunor maradt a pályán, ellenfelünknél pedig két mezőnyjátékos. Az utolsó pillanatikig hősiesen védekeztünk, amikor is egy lecsorgó labdát Hunor a saját kapunk előteréből gurított be az ellenfél üres kapujába. Aranygóllal harcoltuk ki a döntőbe jutást! Ha lehet még ennél is izgalmasabb, feszültebb egy találkozó, akkor a finálét sikerült még inkább azzá tennie a csapatoknak. A tornán nyújtott legjobb teljesítményünkkel sikerült kétszer is vezetnünk, de a Waldquelle Juniors játékosai egalizálni tudtak. A „hirtelen halál” sem döntötte el a mérkőzést, következhettek a büntetők a pályán maradt 2-2 játékostól, körönként mindig egy méterrel hátrébbről. Takács Dominik és Németh Áron is értékesítette a saját büntetőit és a kapusunknak a 3. körben sikerült hárítani az ellenfél lövését! Megnyertük a tornát, a győzelmi „cika-cakától” zengett a ritzingi aréna. A hibákat megbeszéltük az öltözőben, igyekeztünk is kijavítani azokat. A játék minden elemében tudtunk mérkőzésről mérkőzésre fejlődni. Védekezésben határozottabbak tudtunk lenni, remekül lezártuk a területet, harciasan támadtunk vissza labdavesztéseknél. A támadásépítésünk feljavult az első mérkőzéshez képest, gyorsabban és pontosabban járattuk labdát, sokkal több volt a labda nélküli mozgás. A befejezéseknél hiányzott a nagyobb precizitás és néha a szerencse is, kevésbé izgalmas is lehetett volna ez a tornagyőzelem! Büszke vagyok a srácokra, nagyot küzdöttek ma egymásért a pályán! Örülök, hogy ezzel a szép eredménnyel tudtuk zárni ezt a jónéhány nehézséggel tarkított évet! Gratulálok a csapatnak! Hajrá, Lurkó! Köszönöm szépen az edzőkollégámnak, Orbán Dánielnek és az U12 kapusának, Németh Áronnak, hogy kisegítettek minket és megoldották a sérülésből adódó „kapusgondunkat”

– értékelte a tornát Pál Gergely.

  • Csatolt dokumentumok